Nap mint nap arra ébredünk, hogy késésben vagyunk, napközben annyi minden köt le bennünket, hogy a mellettünk lévő láthatatlanná válik, este pedig már annyira fáradtak vagyunk, hogy azért esünk kétségbe, mert nem lesz elég időnk kipihenni magunkat.
Ilyen mókuskerékben teljesen felemésztjük, úgy a testi, mint fizikai tartalékainkat. A fáradtság, lelki kimerültség falát állítjuk magunk és a körülöttünk lévők közé. Ilyenkor, hogy fellélegezhessünk faltőrő ezközre van szükségünk.
A március 22-24-ére eső hétvége ilyen falbontási akcióra válalkozott. A gépezet, amelyet Margulescu Cotiso és Moisii Róbert ferences atya bocsátott a rendelkezésünkre igazán márkás, minőségi árú és nagyon ajánlott erre a fajta műveletre. Neve ? lelkigyakorlat. A TEKMEKesek kihasználván a lehetőséget pénteken este keresztúttal kezdtek neki a nagy műveletnek.
Minden állomásnál más-más fiatal próbálta elmélyíteni a szenvedéstörténet örök titkait. Egymásnak tett kérdéseinkkel egymást próbáltuk felrázni a lélek melankóliájából: fel tudom venni a rám szabott terheket? ki a Szűyanya nekem? elviselem a megaláztatást, vagy visszaadom a kölcsönt? meg tudok bocsátani? ( jó kérdések igaz?- érdemes elgondolkodni rajtuk).
Mivel minden falat más módszerrel törnek át- típústól függően, ezért most a bibliodrámás lelkigyakorlatnak engedtünk teret.
A csodálatos halfogás, József felfedi magát testvéreinek, Jézus Simont Péternek nevezi el... bibliai személyek bőrébe bújva személyiségünk mélyebb vízeire evezhettünk. Nem csak magunkkal tudatosíthattunk érzelmeket, hanem egymással is megoszthattuk egyediségünket.
Vasárnap a kiértékelés keretében elevenítettük fel a tanúlságos és vidám pillanatokat. Igen, a vidám pillanatokat, mert a hiedelmekkel ellentétben a bibliodráma nem a klasszikus görög tragédia elemeit követi. Sajnos sokan összekeverik a dráma és a tregédia fogalmát.
A lélek az ember legérzékenyebb alkotóeleme. A szeretet érintésétől végtelen erő tölti el, a barátság észlelésétől hegyeket mozgat, Isten közelségétől a bölcsesség fényszórója.
A kimerűltség ellopja a barátoknak szánt időt, a fáradtság megtanít elfelejteni az Istenre figyelés fontosságát, az ebből adodó szomrúság megfoszt a boldogságtól, a szeretet magaslataitól.
Vigyazzunk lelkünk egészségére, mert neki köszönhetjük, hogy ilyen csodálatos lények vagyunk!
Blaj Bianka