Mint minden évben, idén is augusztus utólsó hétvégéjén került sor a Cs.I.T.-re, ahol nagyrészt romániai magyar katolikus fiatalok találkoztak Csíksomlyón.
Az idei CSIT-nek a mottója: "Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt kijöttél anyád méhéből, megszenteltelek." (Jer, 1.5) volt, amely a pasztorális terv általi tematikához igazodott és az igerész köré csoportosultak a foglalkozások is. A felcsíki kerületi ifjusági lelkész, Ft. Kovács Attila adta ezt a mottót, és elmondta, számára mit jelentenek ezek a szavak: "Mielőtt megfogantunk anyánk méhében és megszülettünk volna, a szüleink akartak egy gyermeket, egy kisfiút vagy egy kislányt, de az Úr minket akart, mert Ő az, aki már akkor ismert bennünket és megszentelt."
Kocsik Zoli atya vezetésével, Temesvárról és környékéről, valamint a szegedi lelkészségről húsz fős csapattal vettünk részt a találkozón és örömmel mondom, mivel nem nagyon ismertük az elején egymást,nagyon jól összebarátkoztunk és reméljük, a jövőben lesz még alkalom a közös találkozásra.
Pénteken, a regisztráció után csoportvezetői képzésen vehettünk részt, majd a nyitó szentmise következett, amelyet Tamás József gyulafehérvári segédpüspök celebrált. A szentmisét később szentségimádás követte, a sepsiszentgyörgyi és gyergyóremetei, valamint a Remény zenecsoport vezetésével, majd fáklyás körmenettel zárult.
Szombat reggel a Szent Péter és Pál Plébániatemplomban a ferences testvérek és a klarissza nővérek vezette zsolozsmán vettünk részt, ezt követte tíz órától Vakon Zsolt főtisztelendő atya előadása, melynek témája a keresés volt. Isten keres bennünket, de nekünk vannak félelmeink, kudarcaink, korlátaink, amelyek leggyakrabban félelmeink miatt vannak és megakadályoznak bennünket, hogy az Urat kövessük, hogy találkozhassunk Vele, hogy teljesen rábízzuk életünket.
Mi mindnyájan, akik résztvettünk a találkozón, tanúságot tettünk arról, hogy Jézust követjük, mert elmentünk (voltak akik nagyon messziről), hogy találkozhassunk Vele, ugyanúgy, ahogy Péter elindult Jézus felé a vizen. És minket nem akadályozott meg sem az eső, sem a szél, sem a távolság. Jézus ott volt, és mindig is jelen lesz, csak hinnünk kell benne és tovább adni azt a szeretetet, amit Tőle kaptunk ajándékba.
A kiscsoportos beszélgetésekben megosztottuk egymással élményeinket, olykor kudarcainkat is, elmondtuk egymásnak, melyek a talentumaink és jó volt rájönni arra, hogy valami szorosan összeköt bennünket és ez nem más, mint Isten csodálatos szeretete.
A délután színes és alternatív programok közül válogathattunk, mint például akadályverseny, gyöngyfűzés, túrázás, pantonim táncjáték tanulás, meditáció és ATV kipróbálása.
Az este szentmisével, majd közös bográcsozással folytatódott. Közben fellángolt a tábortűz és a jó hangulatot fokozta a felvidéki CRUX együttes előadása.
Az utólsó napon reggel zsolozsmán vettünk részt, ki kipihenten, ki fáradtan. A záró szentmisét a kiértékelő előzte meg, ahol a kiscsoportok vezetői foglalták össze a beszélgetések tartalmát. Jó volt többször is azt hallani, hogy nem vagyunk egyedül az úton, mindig van akire számítani és mindnyájan egyek vagyunk, egy a hitünk, egy az Urunk, és Ő összeköt minket.